A frissen fejt házi tej forgalmazását a 19. századi Pesten a környéki falvakban élő német ajkú asszonyok végezték, akiket tréfásan milimáriknak neveztek. A marhatartó gazdák feleségei hajnalban, 50 literes edényekkel megrakott egyfogatos kocsin hozták be a városba a tejet. Általában törzsvevőket szolgáltak ki a piacokon. A tejfogyasztás népszerűségének növekedésével ez az értékesítési mód már nem tudta kiszolgálni az igényeket, így 1883-ban létrejött a Központi Tejcsarnok Vállalat, élén a tejgazdaságot és az Amerikai úton nyaralót is birtokló gróf Andrássy Aladár állt.
Kezdetben az üvegek papírkoronggal voltak lezárva, az 1960-as évektől ezeket alufólia (aranyszínű, ezüst és kék) zárókorong váltotta fel. Az 1970-es évektől megjelenő zacskós tej fokozatosan kiszorította az üveges tejet a boltok polcairól.