Magyarországon a középkortól többféle mértékegység rendszert használtak mind a súly, mind az űrtartalom meghatározására. Végül 1875-ben került sor a méterrendszer egységesítésére. A törvény a párizsi Méteregyezményhez való csatlakozást követően 1876. január 1-jén lépett hatályba a Monarchia egész területén.
A tényleges bevezetés előtti, 1875-ös türelmi évben épültek az iskolai tanrendbe a méterrendszert tanító anyagok, és jelentek meg felvilágosító kiadványok. Madzsar János tanítóképezdei igazgató, gazdák, iparosok, kereskedők és tanítók számára írt könyvében oktat az új mértékegységekről: „A hosszúságot eddig öllel, rőffel vagy singgel mértük, ezután ezek helyét a méter pótolja. Amit eddig kupával mértek, azt ezután literrel fogják mérni. A súlyt eddig fonttal mértük, ezután e helyett a kilogramm jő alkalmazásba. A kilogrammal mérjük tehát mily nehéz a hús, szalonna, só, cukor, kávé stb.”
A méterrendszer bevezetésével megalakult a Magyar Királyi Mértékhitelesítő Bizottság, amely gondoskodott a hiteles mintapéldányok: a méter- és kilogramm etalonok őrzéséről, valamint felügyelte a mérőeszközök hitelesítésével megbízott pesti és budai hatóságokat. A bizottság első elnöke Kruspér István, a Műegyetem geodéta professzora lett, aki komoly érdemeket szerzett a méterrendszer hazai bevezetése szorgalmazásával és a mérőeszközök tökéletesítésével. Az új rendszerre való áttérés fellendítette a mérőeszközöket készítő iparosok üzletmenetét, mérleggyárak nőttek ki a földből, és szakosodtak különféle eszközök előállítására. Nagyobb gyártelep állt a Rottenbiller utcában (Schember C. és fiai mérleggyára) és a Váci úton (Fuchs G. mérleg- és súlygyára). Néhány évvel később Újpest-Káposztásmegyeren alapította meg hazai fióktelepét az amerikai Fairbanks cég, és a piacon egyedüli gyártóként szállíthatta hídmérlegeit a pesti közraktárakba, a Közvágóhídra, és a beérkező áruk átrakodására szolgáló óriási Elevátorházba. Az 1870-es évek végére teljeskörűen kiépült a méterrendszer használatához szükséges infrastruktúra, ám még jó néhány évre volt szükség, hogy a közgondolkodásban is természetessé váljanak a literek, a méterek, és a köbméterek.
forrás: FSZEK.hu